Mindenki másba lesz itt szerelmes, mindenkinek más a leg… Van, aki a dús növényzetű, tágas parkokba, a tudatosan tervezett sugárutakba, a girbegurba sikátorokba, a kőcsipkés gótikába vagy a Spanyol tér ámulatba ejtő szökőkútjaiba – a rafináltan megvilágított vízsugarak zenével kísért, lenyűgöző táncába – szeret bele. Van, akinek az 1929-es világkiállítás impozáns épületei vagy 1992-es olimpia stadionja nyújtanak különös élményt. Van, aki a Spanyol faluért (az ország építészetét bemutató furcsa skanzenért), vagy a Montjuic hegyről elénk táruló, szívbe markoló panorámáért, netán a Picasso Múzeumért rajong. És a piacok sűrű-vidám életéről még nem is beszéltünk! Döbbenetes hatású a királyi rezidencia, a lépcsőjéről intett búcsút Isabella spanyol királyné Kolumbusz Kristófnak, amikor elindult arra a kalandos útra, amely Amerika felfedezésével végződött. És megrendítően impozáns az a hatvan méter magas oszlop is a tengerparton, amelyen Kolumbusz szobra áll, emléket állítva a kalandos sorsú tengerész hazatérésének.
És Antonio Gaudí? Ó, ez a 20. század elején alkotó világhírű építész – a legtöbb barcelonai épülete ma már a világörökség része – úgy hagyott lenyomatot a városon, mint gyerek a gyurmán…! Különös épületeit, amelyek groteszken ötvözik a középkori építészetet a legmodernebb irányzatokkal, nem lehet feledni! A legkülönösebb: a Sagrada Família. A Szent Család nevét viselő templomnál nemigen találunk furcsábbat Európában. Mintha játékos kedvű óriásgyerekek gótikus homokvárat csurgattak volna a város közepére. Lenyűgöző! Ráadásul annak tudata is különös hangulatba sodorja az idegent, hogy ez az épületkolosszus a fiatal korában gazdag és irigyelt mestert (nagy nőfaló hírében állt) szinte az őrületbe kergette. Ráment élete utolsó tizenkét éve, a teljes vagyona, még földi pályafutása is a templom előtti úttesten ért véget: hetvennégy éves korában itt ütötte el egy villamos… A Sagrada Família nincs kész, az építkezés ma is tart. A tervek szerint Gaudí mester körülbelül húsz év múlva nézhet le elégedetten az égi kávéházból az akkorra végleges formát öltő (fő) művére…
Spanyolország éghajlata éppoly sokoldalú, mint földrajzi jellemzői. Míg a keleti és a déli partszakaszon magas a napos órák száma és minimális a csapadékmennyiség, a tél pedig enyhe, a belterületeken nagy a hőmérséklet-ingadozás.
A tengeri fuvallatnak köszönhetően a nagy melegek is könnyen elviselhetőek.
Ami a spanyol szigetek időjárását illeti, egészen más jellemzőkkel rendelkezik, a Kanári-szigeteken szubtrópusi éghajlat uralkodik.
A téli átlaghőmérséklet 15 °C, az utóbbi években a minimumok akár 5°C alá is süllyednek. Nyáron az átlaghőmérséklet 25°C, a maximumok egészen 35°C-ig emelkednek.
Spanyolország partjait három tenger határolja. Északon a Vizcayai-öböl, délen a Földközi-tenger, nyugaton az Atlanti-óceán. Az Atlanti-óceán vize a leghidegebb, átlaghőmérséklete mintegy 20°C.
A Kanári-szigeteken nagyon nagy a meleg.
A kora tavaszi és az őszi időszak a szelesebb, a nyáron gyenge szélre, és nagy melegre kell számítanunk. A Baleár-szigeteken a tenger felől általában hűvös szél fúj.
Az északi partszakaszon sok az esős nap. A hó azonban egyedülálló jelenségnek számít.
A Baleár-szigeteken már nagyobbak az eltérések. Nyáron elered az eső, de itt is többségben vannak a napos órák. Télen nő a csapadékmennyisége.
A Kanári-szigeteken minimális a csapadékmennyiség.
A vitorlás szezon egész évben tart, de a téli időszakban érdemes a Kanári-szigeteket választanunk, ahol csodálatosan kikapcsolódhatunk.
Ajánlott a sportos ruházat, világos talpú cipő, és az ősztől tavaszig terjedő időszakban a vitorlás kabát.