Főoldal / Úti célok / Horvátország / Cres

Horvátország

Cres

Horvátország legnagyobb szigetének számít. Szinte hihetetlen, de a két sziget területe hajszálra megegyezik. A szomszédos sziget, Losinj és Cres korábban egy szigetet alkottak, de még a római időkben egy csatornával elválasztották őket, hogy a hajózást könnyebbé tegyék, és ma egy híd köti össze a kettőt. A sziget a kőkorszak, pontosabban már a paleolitikum óta lakott, majd számos más horvát városhoz, és szigethez hasonlóan, később a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom bukása után Cres a bizánciak fennhatósága alá került, majd miután a 7. században horvátok támadták meg, a független Horvátország része lett. A sziget története a továbbiakban is hasonlít sok horvát szigethez: 400 év velencei uralom, majd rövidebb osztrák, és francia fennhatóság következett, míg 1920-tól Olaszországhoz, míg 1947-től, immár véglegesen Horvátországhoz került. A sziget számos települését egyetlen út köti össze, amely Cres középső részén halad - egyik fele a Cres-re érkező komptól indul, míg a másik fele Cres-t Losinj szigetével összekötő hídhoz kapcsolódik. Az Európa nagy része számára még ma is rejtett szépségnek számító Horvátország egyik legrejtettebb szépsége Cres az ökoturizmus központja. Sokan Európa utolsó rejtett paradicsomának tartják. A barátságos, csodálatos szépségű sziget remek hely mindazoknak, akik arra vágynak, hogy mindentől, és mindenkitől távol, csendben, nyugalomban, és egyben csodás környezetben nyaraljanak. Cres a horvát szigetek egyik leggazdagabb növényvilágával rendelkezik.

Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5–10 °C, augusztusban 13–26 °C körül alakul.

Horvátország éghajlata a tavasztól őszig tartó teljes időszakban alkalmas a vitorlázásra, a táj magával ragadó!

Hőmérséklet / víz hőmérséklete

A mediterrán régióban a nyár igen forró (átlagérték 27 °C). A tengerparton télen sem csökken a hőmérséklet fagypont alá (többnyire 6-11°C mérhető). A nyár közepén sok napsütésre lehet számítani.

Az Adriai-tenger vizének hőmérséklete augusztusban a legmagasabb (24 °C körüli), de Dubrovnik környékén még októberben is többnyire 20°C-os.

Szél

A meredek hegyvonulatoktól határolt adriai partok jellegzetes szele a bóra, a hegyvonulatokon átbukó hideg, száraz, viharos szél. Jellemzően októbertől márciusig fordul elő, a meleg évszakban szelídebb formában jelentkezhet.

Csapadék

A Dalmát-partokon főként a nyár száraz, az Adriai parttól távolabbi szigeteken különösen jellemző a szárazság. A nyári hónapokban csak időnként okozhat felüdülést egy-egy zápor vagy eső előfordulása, a csapadék zöme ugyanis télen hullik. Az időjárás változásával azonban előfordulhatnak csapadékos időszakok, az itt hajózóknak számítaniuk kell erre.

Vitorlás szezon

A horvát klíma márciustól októberig alkalmas vitorlázásra. A kora tavaszi és késő őszi időszakokban érdemes fűtött hajót bérelni, de ilyenkor is nagy esélyünk van kellemes időjárásra, és nem utolsó sorban charter költségünk ebben a periódusban akár fele is lehet, mint a csúcsidőszakban.

A főszezon általában július végétől augusztus 20-i hétig tart, aki ebben a szezonban szeretne hajót bérelni, mindenképpen március-április környékén foglalja le hajóját, hogy igényeinek teljes mértékben megfelelő vitorlás hajót tudjunk neki ajánlani.

Ajánlott ruházat vitorlázáshoz

Júliusban és augusztusban Horvátország déli vidékeit látogatók fülledt időre számíthatnak, így nagyon könnyű, nedvszívó anyagból készült öltözékeket érdemes viselni. A városnézést lehetőleg az esti órákra tervezzék!

Tavaszi és őszi időszakban mindenképpen ajánlott a speciális vitorlás ruházat viselése.

Részletesen Horvátországról

Kössön biztosítást